2014. szeptember 24., szerda

Elsö honap

A masodik het mar rutinosabban telt. A gyerekek mar ismernek es megbiznak bennem.
Es nagyon cukik! Kaptam a munkaadomtol egy rakas penzt a lakaskereseshez. Tobbet,
mint amennyi 1 havi keresetem lesz. Jott egy gyakornok, aki az elso naptol kezdve utal. A kollegaim szerint
feltekeny, hogy "ujkent" magasabb beosztasban vagyok. O mar korabban is itt volt,
csak eddig szabadsagon. Uj szituacio ez szamomra. Mindenhol keresztbe probal tenni, szamonker, mit miert csinalok.

Ma Heikevel toltottem a delutant. Ittunk egy kavet, szep napsuteses napunk volt, beszelgettunk,
nosztalgiaztunk. Udvozli anyut-aput. Jo lenne, ha kicsit kozelebb lakna, de azt hiszem, igy is gyakran
fogunk talalkozni. Pedro ugynevezett baratai kozul csak egy jelentkezett, pedig hogy vartak mindannyian,
hogy jojjunk. Egyebkent mult heten megszabadult a loboncatol. Az egyik fodraszuzlet "probababakat" keresett
a gyakornokai szamara, igy most rovid, apolt frizuraja van.

Ma lattam egy cukit a villamoson. Az egyik ulesen az ablaknal egy fiatal ferfi ult, mellette pedig -a folyoso
feloli oldalon- egy idosebb holgy. Az egyik megallonal felszallt egy meg oregebb nenike, narancssarga
esokabatban es zoldkockas kalapban, bottal a kezeben. A ferfi rogton felpattant, hogy atadja a helyet, mire
a nenike elkezdett harsanyan kacagni, hogy o ugyan nem tud bemaszni oda! Ekkor a kivul ulo no elkezdett
feszkelodni, elohuzott egy botot, es az ablak iranyaba csuszott-maszott. Na, akkor mar mindenki mosolygott.
- O, maga is bottal jar! - nevetett meg hangosabban a kalapos, es lehuppant melle -kisebb segitseggel.
Nehany megalloig meg egyutt nevetgeltek, telefonszamot csereltek, aranyos volt.

Hajhaj, jovo heten koltozes.
WUFF





2014. szeptember 17., szerda

Elso hetek



Pedronak van most 1 hetes munkaja: tesztelnie kell egy uj, izesitett asvanyvizet. Komoly.
Ha talal ilyet chips, csoki, gumicukor... temakorben is, akkor wuff.
En meg reszt vettem egy kozvelemenykutatason, es kaptam egy NAGY doboz csokit. Yey.

2 het es koltozes. Es meg mindig nem tudjuk, hova... Keves megfizetheto lakas van. A kollegaim
sokat segitenek a keresesben, persze az idegeim
tul vannak feszulve, utalom a bizonytalansagot. Annak viszont orulok, hogy
vegre normalis munkam van. Nem vagyok ugynok, ezt mar tudom. Legalabbis most.
Aztan valamikor rajovok, hogy nem vagyok ovoneni.
Aztan majd, hogy nem vagyok semmi, csak egy ember.
Regen mindig azt gondoltam, hogy mindenki el van hivatva valamire, amit a legjobban tud.
Lehet, hogy fel kellene mar nonom. Wuff. Vagy nem.

A napirendemrol akartam meg irni:
40 oraban vagyok beosztva hetente, es minden nap mashogy dolgozok.
A hetfo gyilkos, mindenki este fel 7-ig bent van, mert 5-tol megbeszeles van.
Utana egy kicsit lazabb: vannak napok, amikor 6 orat dolgozok, van, hogy 8-at.
Koran kelek!!! Majdnem egy orat utazok. Most a belvarosban lakunk, es egeszen a varos szelere
kell kiutaznom: most azon a kornyeken keresunk lakast.

Reggel kiszelloztetjuk az ovit. Elokeszitjuk a reggelit es varjuk a gyerekeket.
Meg nincsenek olyan sokan, ket csoportban vagyunk, osszesen 16 gyerekkel. Kesobb tobben lesznek majd
a kollegaim szerint, akkor 3 csoportban leszunk. Ezzel a rengeteg gyerekkel 10 nevelo foglalkozik,
es ket hely meg ures. Ha belegondolok, hogy egy ideig ugyanennyi szellemi fogyatekos gyerkocre ketten
vigyaztunk Ilonkaval!
Negyed 8-tol delutan 5-ig vagyunk nyitva. Eddig meg nem volt sok dolgom, meg a kollegaim is
inkabb lazabbak. Nagyon onalloak a gyerekek. Ugyhogy errol majd kesobb irok, ha mar jobban belelatok
a dolgokba.
Mar nem vagyok folyton faradt.

Eees mar csak nagyon keveset cigizek! Remelem, vegre teljesen le tudom tenni!

2014. szeptember 15., hétfő

képek ömlesztve





















Elsö hét

Szerdara meggyogyultunk. Mar nem vagyunk olyan kimerultek.
Kicsit csalodott vagyok, hogy megsem lakhatunk itt 3 honapig. Konnyebb lett volna. (NEMBAJ) Vettem ezt az Internet-Sticket.
Amivel egyszerubb oldalakra fel tudok menni. Meg van nemet telefonom. Eeees:
voltunk eletunkben eloszor harom des moziban. Bizonyam! :D A film nem tudom mi volt. Hianyzik a csaladom.
Meg Ervinke es a macskak.

Csutortok. Lakaskereses. Pedro fel, hogy utcara kerulunk. Persze nem! Ne aggodjatok. :)
Beszeltem ma Heikevel is. 2 het mulva talalkozunk. Ide kell jonnie, leadnia par papirt
a repteren.

Mivel tobbek kozott mosogepunk sincs (NEMBAJ), penteken elmentem egy mososzalonba. Olyan filmesbe.
De se szornyek, se zombik nem bukkantak fel. Elfogyasztottuk a batyai torta utolso morzsait is.
Nagyon finom volt, meg mindig.
En tenyleg ugy erzem, mintha mar 1 honapja legalabb tavol lennenk.

Szombaton egesz nap konyvtarban voltunk.
Vasarnap pedig egesz nap olvastunk, meg keszultem a masnapra.

Gyorsan eltelt az elso munkas hetem. Egyelore csak figyelnem kell, meg kerdeznem,
jol el is faradtam a sok uj informaciotol. Csutortokon ceges kirandulas volt,
voltunk templomban, meg a varosban rendeztek nekunk ilyen tajekozodasi versenyt.
A kollegaim meg mindig aranyosak.

Most mar nincs is nagyon mit irnom.
Ti jottok.

2014. szeptember 4., csütörtök

Elso napok

Na, most van egy kis internetem, ugyhogy gyorsan leirom az elmult napok esemenyeit:
Az utazas egesz jo volt ... Pestig. aztan a csomagok elnehezedtek, es megbantam, hogy vallalkoztam az utra.
eszembe jutott az idezet, amit a szuleim kuldtek, amikor meg Kanarin kovalyogtam.
az hogy valamikor haza kell menni. es ugy gondoltam, hazaertem.
Az ut valahogy jobb es rovidebb es konnyebb volt kettesben.
Pedro egyre inkabb felviragzott.
Aztan Frankfurt elott -mint multkor is- zuhogni kezdett az eso. Taxit rendeltunk, atvettuk a kulcsot,
es mar ott is alltunk kis lakasunk elott.
Tenyleg eleg egyszeru, de jol lakhato. van egy nagy szobank, ami halo-nappali-konyha egyben. :) meg egy
kis kamra, meg eloszoba es furdo.
Uuu, nagyon cuki: az asztalon vart egy udvozlo level, es egy csomo welcome-finomsag: keksz,
csoki, kv, tea, tej, bananka, meg alma, gyumolcslevek es vizek, es egy doboz foldimogyoro.
Meg a mi tasink is tele volt utravaloval, vacsoraztunk, kipakoltunk, es alvas.

Vasarnap reggel megreggeliztunk. es elindultunk az elso felfedezoutra. 11-kor meg szinte uresek voltak
az utcak, es a legtobb uzlet zarva volt. volt valami
piac, amit korbejartunk, meg nehany templomot, igy eleg sok volt elsore, majd hazamentunk nagyon faradtan.
Delutan megint kimentunk, Pedro csak ma tobbet mozgott, mint az elmult 2 evben. Delutan megint esett.
beszereztunk 2 esernyot, ettunk, ittunk, ismerkedtunk.
Talalkoztunk az egyik hazszomszeddal, meg a kisfiaval.
Pedro talalkozott spanyolokkal.
Csak van valami varazsa az ilyen nagy varosoknak.
Kellemes uldogelni es nezni az ide-oda cikazo embereket.
Minden eleg kozel van hozzank.

Hetfo: na a kimerultseg meg a folytonos klimavaltozas meghozta gyumolcset: jol belazosodtunk ejjel,
meg natha torokfajas ilyesmi. meg jo, hogy hoztam gyogyszereket. Pedig ugyintezo nap vart rank, meg tobb rohanassal.
Megismerkedtem a a munkaadoimmal, alairtuk a szerzodest, bejelentkeztunk mindenhova. varoshaza, biztositas,
bank.
A varoshazan a bejelentkezesnel kaptunk egy konyvet, ami tele van kuponokkal, mindenfele frankfurti
attrakciora: szinhaz, mozi, konyvtar, allatkert, ettermek. Delutan 3ra kesz lettunk mindennel, Pedro
is bejelentkezett, illetve, lehet ot is tudja foglalkoztatni a Diakonia. merthogy van egy konyhajuk,
ahol az oviknak foznek.
Ebbol a szemszogbol minden rendben is van, DE:
Frankfurt tenyleg irto nagy. Illetve egy nagy kisvaros. este meg elmentunk setalni, es a tomeg, a zaj,
valahogy eleg szokatlan. Es olyan kimerult vagyok, mintha mar
vagy 1 hete itt lennenk. most meg par szabadnap, aztan jovo heten kezdunk. :)

Kedden egesz nap csak pihentunk.
Lassan elfogytak az otthonrol hozott emlek-finomsagok.
Rossz, hogy nincs meg internetunk, jo lenne kapcsolatba lepni az otthoniakkal.
Persze bonyodalmak is vannak, megsem olyan szuper minden: eladtak a hazat, amit berlunk, ugyhogy mar
oktobertol ki kell koltoznunk. Nem ertem, miert nem szoltak elobb. Szamomra lenne helyuk, de a Pedronak nem.
Ezert most lakast keresunk.
Szeretjuk Frankfurtot.

Egyelore ennyi. Kepeket is toltok majd, ha jobb netem lesz.