Nem is tudom, hol kezdjem.
Ma hallottam egy új magyar szót. Beverbál.
Szövegkörnyezetét tekintve a jelentése bemagol lehet.
Pl.: "Tegnap beverbáltam az egész irodalom anyagot."
Amikor elöször hallottam, akkor nekem kicsit kisült az agyam, meg fájt is.
De aztán rá kellett jönnöm, hogy ezt a szót tulajdonképpen bármely ige helyett verbálhatjuk, úgyis érthetö marad a mondat, a beszédünk viszont választékosabbá verbálódik.
Például:
"Olyan csendes vagy ma. Nincs kedved verbálgatni?"
"Ne haragudj, nem értettem. Elverbálnad még egyszer?"
"Verbáld be az ablakot, bejönnek a legyek!"
József Attila
Mama
"Már egy hete csak a mamára
verbálok mindig, ver-verbálva.
Nyikorgó kosárral ölében,
verb a padlásra, verbált serényen.
Én még öszinte ember voltam,
verbáltam, verbálódtam.
Verbje a dagadt ruhát másra,
Engem verbáljon föl a padlásra.
Csak verbt es verbálódott némán,
nem verbált, nem is verbett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
verbtek, verbáltak a magosba.
Nem verbálnék, de most már késö,
most verbem, milyen órias ö -
szürke haja verbál az égen,
kékitöt verb az ég vizében."