2015. január 31., szombat

Azota

voltam az iskolaban. Mehetek, majd jelentkeznek hamarosan. Tobb gyakornokuk is van, igy fel sem fogok tunni. Szerdan vizsgazom nemetbol. Hetfore es keddre szabadsagot kaptam, hogy kicsit kipihenjem magam, es keszulni tudjak a nagy napra. Ez ilyen szintfelmero probavizsga lesz, ahol megmondjak, hogy mit kellene meg tanulnom. DE ha ugy latjak, eleg jo vagyok, akkor rogton megkapom a nyelwizsgat. Allitolag. Majd elmeselem. :)

Mult szombaton a mosodaban osszeesett egy 60 koruli holgy. Arccal elore eldolt, mint egy fa. Mivel igy felelotlenul eltorlaszolta a bejarati ajtot, a 2 kifele igyekvo ferfi at kellett hogy lepjen rajta. Az egyik visszajott, amikor latta, hogy lehajlok hozza, es segitett felemelni. Par perc mulva azert magahoz tert, meg nem volt komolyabb baja, csak leesett a vernyomasa, de megdobbento volt latni, mennyire ignoransak tudnak lenni az emberek. Ugy leptek at rajta, mint valami magasabb-szelesebb kuszobon. Vagy mintha egy foldon fekvo rangatozo ember beletartozna a kornyezetbe.

Reggelente, mikor munkaba buszozok, szep hegyvideket latok az ablakbol. Szeretnek majd elmenni oda, kicsit vandorolni, kalandozni. Taunusnak hivjak. Uh, mennyire ritkan mozdulok ki Frankfurtbol. Tenyleg tul nagy ez a varos. :)

Nincsenek megjegyzések: