Kulonos elmenyben volt ma reszem vasarlas kozben.
Az egesz azzal kezdodott, hogy kertem egy kis sajt (sajtt, sajtot, sajtott, elobb-utobb csak helyes lesz valamejik). A pultos erdeklodo mosollyal ram nezett, es hangosan, tagoltan megkerdezte: "Honnan jottel?" Eloszor nem tudtam, mit mondjak, vagy mire veljem ezt a kerdest, aztan csak kinyogtem. "Jo, jo, de melyik orszagbol?" Aztan felvilagositott, hogy akcentussal beszelek, es mintha csak tanultam volna a magyart. Lehet, hogy mar agyamra ment a munkam.
Jol esett, hogy bar azt hitte, hogy..., olyan nyiltan fordult hozzam. A nemet fonokom nem erzi magat biztonsagban, ott ahol el. A NEMETEK. Van nemi uldozesi maniaja is, teny. Am volt, hogy beszoltak neki az utcan, valami durvat, gorombat, nem ertette igazabol az egeszet, csak hogy takarodjon haza. Ilyesmik.
Amugy vegre 7VEGE.
2 megjegyzés:
fura. mármint az idegengyűlolet magyarországon. (azt hittem csak a cigányokat utálják meg a zsidókat az ostoba emberek és ennyi)
hat egy nemet rendszamos fekete merci irritalo lehet egyeseknek
nameg egyszer elmentem vele tolmacsolni a bankba. megprobalta magyarul, en ertettem, a holgy -szerintem direkt- nem
Megjegyzés küldése