a zombiapokalipszis kezdete . ne figyelj!

Tolmacsolni teljesen felesleges es ertelmetlen azoknak, akik nem is akarjak egymast megerteni. Atforditjak magukban a szavakat arra, amit igazabol hallani szeretnenek. Aztan meg is vannak gyozodve arrol, hogy a tolmacs ezt mondta. Egy-ket szot talan megertettek. Ismerosen hangzott. Csak nem abban az osszefuggesben, de az mindegy. Mintha abbol, hogy "nem szabad" annyit ertenenek, hogy "szabad". "A, eeertem!" - mondja diadalmasan. Nem kell tovabb forditanom. Jo. Aztan elindulnak a bonyodalmak es a felreertesek. Ertem aztan nem ertem, azt mondta, en meg nem azt mondtam. Megigerte, nem igertem meg. Egyre tobb zombival emberrel talalkozom, akik nem figyelnek oda. Ujrakerdeznek. "Ah, mondtal valamit?" Vagy egy kis ido mulva elmeseli ugyanazt. Mire figyelunk olyankor. Zombik lettunk. Neznek uveges tekintettel, eszre sem veszik, hogy minden nap ugyanugy telik. Ugyanazok a kerdesek, ugyanazok a valaszok.
Szerintem mar nem is akarunk egymasra figyelni. Amikor hallunk valakitol egy tortenetet, mar a masodik mondatnal elkalandozunk, es arra koncentralunk, mit fogunk valaszolni. Neha kozbe is vagunk, nehogy mar elfelejtsuk, mi jutott eszunkbe errol.
Ide klikk, oda klikk. Nem tetszik, klikk, unalmas, klikk. Nem tolt eleg gyorsan, klikk.

Tulsagosan igaz ram, klikk. Ez az egesz biztos abbol az akaratlagos nemfigyelesbol ered, amikor eloszor nyomtuk el magunkban Isten hangjat. Ja, nem ugy ertettem. Azt hittem, hogy... Ja, hogy ugy gondoltad. Na, mindegy! Akkor rajottunk, hogy mindent felre lehet erteni. Sot! Felreerteni dolgokat kifejezetten jo strategia. Es igazabol nem is kell odafigyelni. Csak kihamozom belole, ami nekem jo. Update a kertbol: a borsonak eleinte hianyzik a mellole kitepett gaz.

inspiralo kilatas munkaba menet