Mégsem varrtam, mert kaptam a húgomtól egy jó kis tippet, és a bál is nagyon tetszett, jó volt a hangulat, sok kedves emberrel találkoztam, de sajnos korán el kellett jönnöm.
Vasárnap gyülekezet, már olyan régen nem voltam, és már hiányzott a kis csapat.
Ma pedig Munkácsy kiállításon voltunk néhány tanárral és diákkal, Kecskeméten. Olyan szép volt, ugyanezt már láttam 2 évvel ezelőtt Pécsett, ilyenkor mindig úgy lángra kap bennem az alkotásvágy, hogy fessek, rajzoljak megint! 2 évvel ezelőtt még Szilvivel és Bálinttal voltunk, hogy elrepült az idő! Mennyit nevettünk, milyen vidám délután volt. :)
A suli... a gyerekek nagyon örültek nekem, hogy csak betévedtem az iskolába, úgy megszoktuk, megismertük már egymást. Rossz lesz elmenni, most át akarnak tenni egy másik részre, szóval ennek a csoportnak csüssz, és lesz egy újabb csapat, akiket meg kell ismernem, meg kell szeretnem. Nekik sem lesz könnyű, meg nekem sem, de már csak napok kérdése talán. Valahogy az egész élet ilyen, mindig jönni-menni, új arcok, új szituk, amik az idegenből barátokká válnak.
Hiányzik aklübisz és wm...
Jól vannak, csak nagyon messze, és lehet, nekem is jobb lenne, valahova kirepülni, de egyedül már nem motivál a vándorló életmód. Hiányoztok! Még kólát is hoznék, ha itt lennétek! :)
1 megjegyzés:
hozhatnál is, sokat!
Megjegyzés küldése