ánná várni vivör. szté vá. szté folyemá.

Hireket mondunk

Itthon: 91 eves ma Feri bacsi. Mennyire megfogtak a kepei, az elo legenda, a peldakep. Elmondasa szerint mindenkit eluldozott a rajzkorbol az Evan es rajtam kivul. Pedig eloszor tobben voltunk. De nem mindenki tudta a kritikait elfogadni. Egyszer jott peldaul ketto huszoneves srac -mint mindig, portrekat rajzoltunk-, s mikor megnezte az elkeszult kepeket, felkacagott es csak ennyit mondott, tenyleg biztatoan:
- Nem baj, majd legkozelebb sikerul! (Nem volt legkozelebb.)
Vagy a kedvenc peldaja, ha valaki a velemenyet kerte egy keperol: "Amikor a kisgyerek eloszor hasznalta sikeresen a bilit, mindenkinek nagy orommel mutogatja, mit csinalt". (Ezt is kedvesen nevetve.)
Evaval neha szakadtunk a rohogestol.
Ritkan dicsert, oszinte volt. Nem ringatott teves kepzetekbe. Megmondta azt is, hogy meg korai jelentkeznem a kepzore.
Ha egy kep TENYLEG jo lett, akkor sem mondott semmit, csak hozzott egy fixalot, es lefixalta.
Beugrott meg egy kis szosszenet: leult egyszer a kepem ele, huzott nehany vonast, aztan meg tobbet, es meg tobbet. Utana mondta, hogy folytassam, de mar nem nagyon akartam "belerontani".
Mikor par ora mulva megnezte, azt mondta, hogy:
-O, ez most igazan jo lett!
Amikor a kapolnat festettUK (szoval o festett, mi meg neztuk), akkor a masik nagy peldakepem, "az utolso barono" "a nemes ugy erdekeben" rendszeresen elegendett az oraimrol. Olyan "misztikus" volt vegigtrappolni a varoson, hajhaj, regi szep idok...




Kulfold:
Angol szelek fujnak ma. Annyira, de annyira ingerult voltam egesz nap.
Beszoltam a fonokomnek, a kolleganomnek, lekiabaltam Ervint, aztan lehiggadtam, ugyhogy apu es Pedi mar nem kaptak belole.


Az idojarasrol: maradjon tovabbra is az enyhe oszi ido, es ne havazzon meg hetvegen. Szerintem.

Nagyon rovid volt most a hetvege, es holnap ujabb munkas het kezdodik.Meg egy utolso nekifutas az ev vege elott. Nagyon jol kell most mennie. Az elozo hetem nem volt sajnos nagyon fenyes, alig tudtam valakit elerni. Jo ez igy, hogy minden heten nullarol kezdunk megint.

Ugyhogy hajra! 

Kutyas dolgok

Olyan sokat tanulok a kis dogomtol (anyuka angol-lesson 1: kutya = doeg (pontos o), ize dog)
Olyan huseges. Szerintem nincsen idoerzeke, orakon at kepes az ajto elott ulni, a legdelcegebb tartasaval, es figyelni, mikor nyilik ki vegre. Egyszer elutaztunk hetvegere, es kikisert a buszmegalloba, ami a hazunk elott volt. Gondoltuk, majd hazamegy a kis kuckojaba, de nem. Amikor masnap hazaertunk, meg mindig ugyanott ult, es vart. Mennyi busz jott es ment ezalatt, de o csak vart turelmesen.

Hajlamos vagyok feladni dolgokat, ha nem kapom meg oket rogton. Es valami mast valasztok helyettuk, egy utanzatot, vagy potlekot, es elfelejtem az eredeti celt. Megelegszem a hamisitvannyal is, mert nem akarok varni. Felbehagyom a festmenyeimet, lemondok barati talalkozokat, nem allok ki az elveim mellett. Kenyelmetlen.

Van egy film, Hacsi, a leghusegesebb barat a cime azt hiszem (csak eredeti nyelven nezek filmeket, ugyhogy a magyar cimeket nem ismerem annyira), ajanlom mindenkinek. Kicsit sirnom is kellett miatta, ez is nagyon ritkan fordul elo velem.

A masik a hala. Valahol azt olvastam, hogy az allatok nem tudnak nevetni. Szerintem de.
Olyan kevessel megelegszik, ha fel oracskat setalunk egyutt, mar akkor is repul.

hazudni nem eri meg
a hazug embert hamarabb utolerik
ha egyszer hazudtal, masodjara mar nem fognak bizni benned
ha faj is, az igazsag a jobb megoldas
ha nem akarod hogy fajjon, akkor hallgass
ha egyszer elkezded, nem hagyod abba
es eszre sem veszed
mennyire elmerulsz benne, es magad is elhiszed


amugy nem tortent semmi hazugsag mostanaban velem, csak eszembe jutott
mennyivel jobb egyenesnek lenni

Álmomban

minidiszkót táncoltam a gyerekekkel Olaszországban. Igy a "Kacsatánc" elnevezesü, gyermekkorom farsangi báljainak sláger-dallamára ébredtem. Anyukat le is farasztottam vele reggel, egesz uton ez ment: "Brumi brumi brumika, brumi brumi brumika, brumi brumi brumi brum brum brum brum brum." 
Youtubon kering nehany video vidam kis csapatunkrol.
Peldaul ez. Hianyoztok! :)

Boldog szulinapot Agika es Ottoka!

Copyright (c) 123RF Stock Photos

Itt most megint csend van egy kicsit. Sokat dolgozom, estenkent is a masnapi munkara keszulok, nem sok idom marad masra. Uj tamogatok utan kell neznem, mert a regi vasarloimat kimeritettem erre a honapra. Igy most eleg faradt vagyok, megyek is lassan aludni.

Helyzetjelentes a cica-farmrol: az ezust-macska eltunt, elkisert minket boltba es feluton visszafordult, csak nem erkezett haza. Az egyik kiscica is lelepett, legyen jo eletuk.
Hajjaj, az egesz eletemet vegigkiserik ezek a kis szorlabdak. :)

Gutenacht

Ez a het nagyon gyorsan eltelt. Es ugy erzem, mintha nem is csinaltam volna semmit. Ha jol emlekszem, tenyleg nem. Mintha csak vasarnap este lenne most. Ezert nincs is mit meselnem.
Az iroda megsem koltozik el, maradunk a regi helyen.
A fonokom pedig szabadsagra ment 1 hetre.

Minden gondomat

Jézus kezébe adhatom, ezt mindig elfelejtem. Mert majd Ö gondoskodik mindenröl. Csak mikor már úgy érzem, hogy az egész világ gondja-baja az én vállaimat terheli és mindenki engem kérdez, tölem vár el mindent és már nincsen hely a naptáramban, akkor jut eszembe, milyen fölöslegesen erölködöm. Ès amikor letettem öket, már olyan nevetségesen jelentéktelenek Isten hatalmának a fényében. Es ramnéz. Kicsit szomorúan. Hogy még mindig nem bízom Benne 100%-osan. Hogy tényleg jófele szeretne vezetni. 

Tényleg mindent.

Otthon

Copyright (c) 123RF Stock Photos

Mostanaban jo hazajonni. Tobbek kozott azert is, mert mindig rend es tisztasag van. Ezt a folosleges tevekenysegek kiiktatasa altal felszabadult idonek es energianak koszonhetem.

Jo lenne mar tenyleg otthon lenni valahol. (Azt hiszem, ezt irtam mar nehanyszor.) Legalabb egy evig nem koltozkodni. Es kepeket rakni a falakra. Mar itt lakunk par honapja, de ma utott csak a szemembe, milyen csupaszak a falak. Es vannak kartonok, amiket ki sem pakoltunk meg. Mintha mindig ugrasra keszen allnank. Azt hiszem, hetvegen tenni fogok ezugyben.

Eddig az otthon szorol igazabol a szuleim haza jut eszembe. Olyan allando es ugyanolyan mindig.

Pedi nem is tudja, mi az, hogy otthon.

Felbuzdulva a tegnapi sikerelmenyen, ma o is sutott zsemleket. Jo ropogosak lettek, mondhatni kokemenyek, de meg lehetett enni. :)

Azt mondta egyszer egy grafikus peldakepem, hogy ne tessen minden. Igaza volt.

Na, megiszom a kakaomat, aztan irany a holnap.

A gyermekkor vege

Copyright (c) 123RF Stock Photos

Kleo ma rafujt tejre-vagyo kiscicajara, felugrott egy szekre, es nyugovora tert.

Picurka tanacstalanul korulnezett, es elment vacsorazni.

Nettelen

Copyright (c) 123RF Stock Photos

Most net-mentes hetveget tartottam. Az arckonyvemet felfuggesztettem, es nem is szorfozok. Es nagyon sok idom van most masra is. Peldaul ma zsemlet sutottem. Talaltam igazi recepteket is, de ez most egy egyszeru rozsos suto-keverek volt, hamar kesz (a kelesztesi idot leszamitva csak 15 perc), kiados es finom. Eloszor 10 percet dagasztottam, majd fel orat  pihentettem a tesztat. Azt gondoltam, hogy legalabb a
haromszorosara fog dagadni, de semmi. Ez eloszor megremitett, de azert formaltam nehany kis golyot beloluk. Igy is pihentettem oket fel oracskat, es oriasira dagadtak! Ezutan csak be a sutobe es kesz! Nyammi.
Legkozelebb igazi kenyeret is fogok sutni. A fonokomtol kaptam egy egyszeru leirast.
A munka is jol megy az utobbi idoben.

Minel melyebbre merulok a regi naploimba, annal inkabb ugy erzem, hogy ez nem is en voltam. Ez egy vetites. A most, vagy az akkor.
Ez aranyos, kicsit zavaros is, nyers is, es nem tudom, mi a szerzo mondanivaloja. 1996. szeptemberebol:

"Uj idok

A bolt egy szuk, keskeny utcacskaban allt.
Rozoga kis epulet, falarol leomlott a vakolat.
Az ajtajan regimodi kopogtato, ablakai kopottasak.
Belul felhomaly, es egy kis pult. A pult mogott osz oregember alldogalt, kb. 30 eve. Sok idot atelt mar.
Az uzletben edesapja es batyja arult, aztan szepen lassan meghaltak. O ittmaradt. Itt maradt az emlekeivel.
Kevesen jarnak erre. Csak vihartol menekulo emberek tevedtek be neha, es tobbet nem akartak kimenni.
Meglepte oket a kis uzlet odonsaga. A polcokon szines, piros, zold es lila olomdobozok sorakoztak, benne avas keksszel, rothadt foldimogyoroval, es kulonfele regi dolgokkal.
Az oreg leult es gondolkodott. Elgondolkodott a multon, a tegnapon. Nemreg meg annyian jarkaltak ki-be, az ajtocsengo vidaman csilingelt. De mara lejart minden. Ujabb korok, ujabb divat. Az ember belefaradt. Belefaradt az eletbe.

Egyik delutan is samlijan ult, s elmerengett. Ekkor csilingelni kezdett az ajto. Kinn havazott. 2 piros arcu lanyka jott be, ovatosan felve. Korulneztek es koszontek. Az oregember feltekintett csontkeretes szemuvege folott, es felallt.
- Mit kertek? Tessek, kisasszonyok! -szaja nehezen nyilt, az ido lezarta, mar regen nem beszelt senkivel, semmirol.
A lanyok gesztenyet kertek. Barkacsolashoz. Az oreg elovett egy kis szeket, felallt ra, es levett a polcrol egy sarga dobozkat. Belemarkolt, es egy kis papirszatyorba tette. Odaadta, majd egy bodont vett elo. Anizscukorral volt telve. Nyujtotta a lanyoknak. A kisebbik belemarkolt, am a nagyobbik igy szolt:
- Nekem mar van otthon sok.
A kisebb megkerdezte:
- Ingyen?
- Teljesen ingyen. - mondta az oreg. Erre a masik is belenyult, jo melyen, majd elkoszontek es kimentek. Aztan csend lett. Az oreg elgondolkodott.
- Micsoda idok! - gondolta, es elkezdte a Jovo c. havilap 1860. XI. szamat."

nagyon november

Copyright (c) 123RF Stock Photos

Ebben a honapban mar sok dolog tortent, pedig meg csak par napja tart. Erwin hazatert es mintha azota sokkal nyugodtabb lenne az elet. Olyan erzes, mint regen az elso kis lakasunkban, hogy teljes a letszam. Mintha annyit szamitana ez a kis dog, pedig igen. Milyen igaz, hogy ha megszeliditek valamit, akkor felelos vagyok erte, es csak akkor vagyok nyugodt, ha rendben van vele minden es boldognak latom. Nyilvan ezert aggodok most a Pedi miatt is ennyire, hogy mi merre meddig legyen. Errol nem is tudok nyilatkozni. Majd ha mar valami biztos. Remelem, meg nem keso kijavitanom a hibakat.


November elsejen itt voltak a rokonok. Milyen felnottek mar az uncsitesoim, nagyon gyorsan megy az ido!
Anyuka nagyon finom toltott kapit fozott, nyammi! A temetobe nem mentem ki veluk, nem is tudom mar, mikor voltam utoljara, biztos van mar 5-6 eve.

Ma egesz nap futest szereltek nalunk, 2 helyseg mar kesz van, es vegre meleg van!!! :)

Talaltam nehany verset, depresszios tini-korom sotet bugyraibol, (mar nem emlekszem, hogy tenyleg en irtam-e oket. Talaltam kulonfele novellakat, regeny-vazlatokat is, es mintha eloszor olvasnam. Valamit tudott ez a csajszi, amit en mar nem,) tessek egy:

"Gyilkossag

Megolsz valakit, eszre sem veszed.
Tagjaid gyilkosak: szemed, szad, a kezed.
Eltaposol mindenkit,
legyen ember, vagy allat,
talan mar te is holt vagy...
Eleg egy pillantas,
egy meg nem fontolt gondolat,
s a lelek osszeroppan a zokogo sziv alatt."

(1996. november)

OMG OMG OMG

A legrovidebb:

"Harc

Szeressem, vagy ne?"